Gépjárművel kapcsolatos adófizetési kötelezettségek
2010-09-24 |Adózási információk ismertetése és regisztrációs adótól kezdve az ÁFA törvényig. Minden autó tulajdonos számára fontos és hasznos információk osztunk meg.
Gépjármű adó
Az 1991. évi LXXXII. tv olyan gépjárműadó fizetési kötelezettség, melynek elsődleges célja a motorizáció következtében felmerülő többletkiadások, mint pl. útépítés és karbantartás, környezetvédelem, valamint önkormányzatok bevételeinek gyarapításához szükséges források bővítéseként határozták meg.
A gépjárműadó teljes egészében a területileg illetékes önkormányzatot illeti meg. Az adófizetési kötelezettség kiterjed minden magyar rendszámtáblával ellátott gépjárműre, pótkocsira, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő külföldön nyilvántartott tehergépkocsi után.
Az adó alanya az a személy, aki az év első napján a gépjármű tulajdonosa, illetve üzembentartója. A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az adóalanynak kötelessége bejelenteni a helyi önkormányzatnál, s így az átruházó a következő év első napjától nem minősül adóalanynak.
Az adó alapja a gépjármű forgalmi engedélyében feltűntetett teljesítménye (KW). Mértéke függ a gépkocsi gyártási évétől, esetében minél fiatalabb annál magasabb.
A külföldön nyilvántartott fuvarozási engedéllyel a Magyar Köztársaság területén közlekedő gépjárművek esetében mindaddig fennáll, amíg az ország területét el nem hagyja. Az adót a gépjármű üzembentartója köteles megfizetni.
Regisztrációs adó
A regisztrációs adó nem általános jellegű, valamint egyfázisú, mivel az értékesítési folyamatban csak egyszer kell megfizetni. Hatósági szerve a Vám- és Pénzügyőrség Országos parancsnoksága és szervei.
Az adó fizetési kötelezettség a forgalomba helyezéshez kötődik, amely a gépkocsi első alkalommal történő nyilvántartásba vételét és a fogalmi engedélyének kiállítását jelenti. A forgalmi engedély ezen adó megfizetését követően adható ki.
Az adókötelezettség keletkezése nem csupán a gépjármű importálásakor, valamint az EU-n belüli beszerzéskor jelentkezik, hanem a gépjárművek ÁFA- törvény hatálya alá tartozó értékesítése, továbbá a gépjármű valamilyen műszaki átalakításon esik át, amely eredményeként a törvény hatálya alá nem tartozó gépjárműből adóköteles személygépkocsi, vagy motorkerékpár jön létre.
A regisztrációs adó mértéke tételesen van meghatározva a törvényben, mely alapja a gépjármű műszaki tulajdonságai (cm³), valamint környezetvédelmi besorolásának alapján változik. A regisztrációs adó után az ÁFÁ-t nem kell megfizetni.
Az importőr, illetve a márkakereskedő a személygépkocsi értékesítéséről kiállított számlában az általa megfizetett regisztrációs adót, mint követelést terheli tovább a márkakereskedőre, illetve a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratban szereplő természetes személyre, jogi személyre, egyéb szervezetre.
A megfizetett adó összege lesz a követelés könyv szerinti értéke és az adókötelezettség átvállalója, illetve a kötelezett által elismert érték is, amelyet egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell az importőrnél, a márkakereskedőnél elszámolni a számviteli törvényben foglaltak alapján.
Az elszámolás bizonylata az importőr, illetve a márkakereskedő által a személygépkocsi értékesítéséről kiállított számla, amelyen a megfizetett regisztrációs adót indokolt külön feltüntetni, de az nem része a számla szerinti - az értékesítés nettó árbevételeként könyvelendő - értéknek, csak a pénzügyileg rendezendő összeget növeli.
A regisztrációs adó áthárítása történhet a számla mellett külön számviteli bizonylattal is, ennek hiányában az elszámolás bizonylata az adóhatóság által kiállított, az adó megfizetéséről szóló igazolás. Az adóhatóság által kiállított, a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást egyébként is együtt kell kezelni azzal a gépjárművel, amelyre az igazolás szól.
A megfizetett regisztrációs adót az eszköz bekerülési értékét növelő tételként kizárólag a forgalmi engedélyben szereplő tulajdonosnak (a tényleges kötelezettnek) van lehetősége elszámolni a számla, vagy ha azon a regisztrációs adó nem szerepel külön számviteli bizonylat alapján.
Cégautó adó
Az 1995. évi CXVII. tv. melyről a SZJA 70 § rendelkezik, a cégautó magánszemélyek magáncélú használatához fűződő adókötelezettség. A vállalat tulajdonában lévő, vagy más jogcímen, mint bérelt, vagy lízingelt gépkocsit a magánszemély is használja, a SZJA alapján olyan természetbeni juttatásban minősül, amely a cégautó adó fizetési kötelezettségét vonja maga után.
A cégautó adót az a tulajdonos fizeti meg, aki engedélyezi a magáncélú használatot. Ha a tulajdonos és az üzemben tartó különböző személy, akkor az üzembentartó az adó fizetésre kötelezett. A cégautó adó havonta kerül megállapításra és a következő hónap 12. napjáig vagyunk kötelesek megfizetni.
A cégautóhoz kapcsolódó adókötelezettség szabályozása 2009. február 1-jétől teljes egészében kikerült a személyi jövedelemadó törvényből és ugyanezzel az elnevezéssel, de más alapokon a gépjárműadóról szóló törvényben szabályozott módon vagyoni típusú adó lépett a helyébe.
Az adókötelezettség keletkezése a tulajdonszerzést követő hónap 1. napja.Az egyéni vállalkozó által használt személygépkocsival szemben költségeket elszámolni csak útnyilvántartás vezetése mellett lehetséges (kivétel, az 500 km-es útátalány).
Cégautó adókötelezettsége egyaránt kiterjed a külföldi illetve a belföldi nyilvántartásba vételre, tehát az adót a külföldi rendszámmal ellátott személygépkocsira is kötelesek vagyunk megfizetni, ha a személygépkocsi után a SZJA illetve a számviteli törvény alapján költséget, ráfordítást számolunk el. Nem keletkezik ugyanakkor cégautó adó fizetési kötelezettsége külföldi rendszámú személygépkocsi után annak a közkereseti társaságnak, betéti társaságnak, amely nyilvántartási kötelezettségét az Eva tv. alapján teljesíti.
Ha a magánszemély a személygépkocsijának használatát ingyenesen átengedi egy, az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó, nyilvántartási kötelezettségét a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesítő adózónak, cégautó fizetési kötelezettsége annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a számviteli törvény szerint költséget, ráfordítást számolt el.
Nem keletkezik ugyanakkor cégautó adó fizetési kötelezettsége a magánszemélynek, ha személygépkocsijának használatát ingyenesen olyan közkereseti társaságnak, betéti társaságnak engedi át, amely nyilvántartási kötelezettségét nem a számviteli törvény előírásai, hanem az Eva tv. alapján teljesíti.
Nem magánszemély (gazdasági társaság, stb.) tulajdonában álló, magyar rendszámú személygépkocsi esetén a hatósági nyilvántartásban szereplő tulajdonost, pénzügyi lízingbe vett gépjármű esetében pedig a lízingbe vevőt terheli az adókötelezettség függetlenül attól, hogy a gépjárműre számoltak-e el költséget vagy sem, illetve, hogy azt használták-e magáncélra vagy sem, így az EVA alanyai alá tartozó gazdasági társaságok is kötelezettek a cégautó-adó fizetésére.
Magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi esetében ideértve az egyéni vállalkozót és az őstermelőt is, vagy a külföldön üzembe helyezett (külföldi rendszámú) személygépkocsi után adófizetési kötelezettség keletkezik, ha a személygépkocsi után a SZJA illetve a számviteli tv. tv. szerint tételes költséget, ráfordítást számolnak el.
Cégautó adófizetésre nem kötelezett a magánszemély, ha a személygépkocsit munkába járásra használja, és a munkáltatója 9 Ft/km költségtérítést fizeti. Amennyiben a munkáltató ezen összeg felett téríti meg a munkavállaló költségét, úgy a felettes rész bérnek minősül, amellyel szemben költséget elszámolni nem lehet, tehát cégautó fizetés kötelezettség sem áll fenn.
Szintén nem kell cégautó adót fizetnie a magánszemélynek, ha a kifizető, munkáltató személygépkocsiját hivatali, üzleti utazásra használja és ezt kiküldetési rendelvényen számolja el, továbbá a kifizetett ellenérték nem haladja meg a 9 Ft/km-t.
Az egyéni vállalkozó nem számolhat el kiküldetési rendelvény alapján saját maga után gépkocsi költségtérítést, nem küldheti magát kiküldetési rendelvénnyel üzleti útra, ezért azon hónapokra, amelyekre tekintettel költséget számolt el a személygépkocsival kapcsolatban cégautó fizetési kötelezettsége keletkezik.
A cégautó adó mértéke függ a gépkocsi bekerülési értékének nagyságától, valamint különbséget tesz az első 4 év és az azt követő időszak között díjtételeinek meghatározásakor. Az első négy évben mindig magasabb adót kell fizetnünk.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv-ben foglaltakat figyelembe véve köteles cégautó adót fizetni az is, aki útnyilvántartás nélkül havi 500 km-t számol el, ugyanis az adózó tételes költségelszámolónak minősül, aki kizárólag az útnyilvántartás vezetése alól mentesül, a cégautó adó fizetési kötelezettség alól nem.
ÁFA törvény a személygépkocsi bérletével kapcsolatban
Az 2004. május 1-jétől hatályos Áfa törvény szerint akkor nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket teljes egészében az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységi körön kívüli célra használja fel, hasznosítja.
Az Áfa törvény szerint, olyan mértékben vonható le a személygépkocsi bérleti díjára eső előzetesen felszámított adó, amilyen mértékben annak használata az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenység érdekében felmerült.
A gépjármű bérleti díjára eső, előzetesen felszámított adó levonására két esetben nyílik lehetőség. A társaság vezeti az útnyilvántartást, a személygépkocsi használatának arányos megoszthatósága lehetségessé válik, így részben élhet levonási jogával, vagy a társaság számlát ad a személygépkocsi használatáról a magáncélú használatot megvalósító munkavállaló részére.
