Honda Jazz Hybrid teszt
2011-06-16 | Szörényi András
Most, hogy a 8-9 milliós Prius technikáját kicsivel hatmillió fölött is meg lehet venni az Auris hibriddel, a Honda is lépett: itt a Jazz Hybrid. Ötmillió forint soknak tűnhet a világ első hibrid kisautójáért, de a Jazzt inkább a kompakt autókhoz érdemes mérni.
Többször megkaptam Honda Civic Hybrid- és Insight-tulajoktól, hogy milyen alapon minősítem butábbnak a Honda hibridrendszerét a Toyotáénál? A viselkedésük, meggyőző erejük és benzinspórolási képességük közötti szakadék miatt - mondanám erre.
Az első Honda, amiben meggyőző az IMA
A Honda rendszerével azért nem tudtam eddig megbarátozni, mert egy kehes benzines motor támogatását egy csekély teljesítményű villanymotorra bízták, ami eleve vert helyzet a Prius 1,5 majd 1,8 literes, ráadásul Atkinson-ciklussal takarékosabbá tett benzinesével és sokkal erősebb elektromos motorjaival szemben.
Hengerenként kétszelepes a Jazz 1339 köbcentis benzinmotorja. Felületes szemlélőnek ósdinak tűnhet, de a csökkentett szelepszámmal kisebbek a súrlódási veszteségek. A villamos gép teljesítménye 10,3 kW. A két motor ereje általában együtt, de külön-külön is eljuthat a kerekekhez a fokozatmentes CVT-sebességváltón keresztül
A Jazz Hybrid tesztje nálam fordulópont volt: az egyterű ideális gazdatest az Insightból és a Civic Hybridből átvett IMA-hibridtechnikához. Az IMA (Integrated Motor Assist) beépített motorsegédet jelent, a segéderő ebben az esetben inkább a szinkron villanymotor 78 Nm-es nyomatéka, mint 14 lóerős teljesítménye.
Megy-e villanymotorral vagy sem?
Sokan azt gondolhatják, hogy a Toyota fejlettebb és drágább illetve a Honda egyszerűbb és olcsóbb hibridtechnikája között az a különbség, hogy a full hibridek képesek csak a villanymotorjukkal is haladni, az Insight és rokonai pedig nem.
Ez így ebben a formában nem igaz, mert a Jazz Hybrid is tud villanymotorjával menni. A nagy mutatványt pár száz méteres távokon sikerült előidézni, tipikusan a fővárosi alsó rakparton, többnyire 40 és 50 közötti tempóra állított tempomattal. Sík vagy enyhén lejtő úton a 10,3 kW teljesítményű villamos gép önmagában is elgurítja az autót, de elindulni vagy parkolni tényleg nem lehet vele.
Nagy sikerélmény, amikor a kijelzőn megjelenik az EV (Electric Vehicle) felirat és sikerül olyan leheletfinoman nyomni a gázt, hogy az akkukból szívott árammal gördüljön a Jazz és a benzines még épp ne kapcsoljon be. Bár a gyújtás és a befecskendezés leáll, a benzines motor ilyenkor is forog, mert így megspórolható az a kuplung, amivel leválasztanák a hajtásláncról.
Gázadáskor az autó először a villanymotorral segít rá a tempóra, csak ha ez kevés, akkor pörög fel a benzines. A benzines és a villanymotor ereje általában együtt, de külön-külön is eljuthat a kerekekhez a fokozatmentes CVT-sebességváltón keresztül.
Nem büntetés az Eco-mód
Mi megnyomtuk a zöld Eco gombot a műszerfalon és ebben az állásban jártunk az autóval, a takarékosság érdekében. Ilyenkor a motorvezérlés spórolósabban adagolja a benzint, ejt néhány százalékot a csúcsteljesítményen és a nyomatékon, kicsit nyúlósabban, kisimítva reagálja le a gázadásokat és alacsonyabb fordulaton járatja a motort a CVT-váltóval.
Forrás : www.vezess.hu
Szerző : Szörényi András
